2011. április 3., vasárnap

Beszédfejlesztés és környezetismeret foglalkozás




Egy alkalommal a kerületi pedagógiai héten bemutató foglalkozást tartottam, környezet és beszédfejlesztés foglalkozást. Összevont csoportot vezettem hosszú időn át, így most is. A bemutató foglalkozás előtt süteményt készítettünk, igazán egyszerűt kókuszgolyót. Elmentünk a boltba vásárolni egy listával, a nagyobbak fizettek, elosztottuk a cipelni valót. Majd a tankonyhában összeállítottuk a golyókat, és betettük a hűtőbe. Mindenki dolgozott, aki olvasni tudott az a mérleget kezelte, de van aki, csak golyót formázott, volt, aki mosogatott és volt, aki csomagolt, és végül takarítottak is.


Nagy boldogsággal készültünk a vendégek fogadására, és a gyerekek a beérkező tanár néniket hellyel és süteménnyel kínálták. Nem mindenki evett a süteményből, amely azt mutatta, hogy a normál általános iskolából érkező tanár kollégák nem igazán tudták elfogadni, hogy a fogyatékos gyerekek által készített étel ehető, és nem fertőző. Az integrált oktatás először a kollégáknál kezdődik, képesek-e előítélet, sajnálat nélkül elfogadni, majd fejleszteni egy fogyatékos gyermeket. Lehet, hogy csorogni fog a nyála, vagy üvölt, ha úgy tartja kedve, vagy éppen nem csinál semmit. Rugdoshat is, ha nincs kedve kirakni a pálcákat az asztalra és végtelen kedvességgel is elnézést kérhet a kiabálása után.

Nem számít, ha tudjuk ők így csodálatos emberek, akik éppen azért vannak velünk, mert mi mindezekkel együtt elfogadjuk őket, és így fogjuk belőlük a lehető legjobbat kihozni. Mert tudjuk, hogy a rugdosásnak oka van, talán nem jó szót mondtunk, vagy egy barátja nem volt kedves hozzá. Ok nélkül nem történik semmi, legfeljebb mi nem értjük meg azonnal, a sikerünk azon múlik, mennyire előre tudunk gondolkodni, mennyire jól ismerjük a ránk bízott fogyatékos gyermekeket.

Egy csodálatos emberi világ, egy sziget, ahol embernek lenni nem érdem és amelyet a magam részéről minden tanárnak kötelező gyakorlatként előírnám, hogy vegyen részt fogyatékos gyermekek iskolájában, egy jó pár foglalkozáson. Amíg még van gyógypedagógiai és vannak fogyatékosok fejlődésének megfelelő igazán jó iskola.

Az összevont foglalkoztató csoport egyéb sajátosságai


A csoportban dupla foglalkozásokat tartunk, a csoport életét napirend alapján szervezzük, a csöngetési rend csak nagyvonalakban érvényes a csoportban. Az állandó differenciált foglal-kozást segíti, a szakmai munkát nagymértékben megkönnyíti a Gyermekfelügyelő munkája.


A gyermekek délután napközis foglalkozásokon vesznek részt, amely kiegészítése, megerősítése, a délelőtt folyó munkának, valamint rendkívül jó gyakorlási lehetőség a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.

A csoportban heti váltással, felelősi rendszerben, két feladatkör van. Az egyik gyermek a naposi teendőket végzi, a másik gyermek, a virágokat gondozza, de közösen mosogatnak minden nap a tízórai után, az iskola tankonyhájában. (Tálcák, poharak, egyéb evőeszközök.)

Az ismeretek gyakorlati alkalmazása érdekében a gyermekek rendszeresen végeznek egysze-rűsítve, a családi környezetben (is) elvégezhető tevékenységeket: közlekedés, vásárlás, főzés, mosogatás, takarítás.

Sok különfoglalkozáson vesznek részt gyermekeink: gyógytorna, gyógylovaglás, korcsolya-oktatás. Minden évben sok programon veszünk részt – pl. aktuális iskolai rendezvények, – színház-, múzeumlátogatás, stb. Egész napos kirándulásokat szervezünk az Autista csoporttal közösen természetjárás, városnézés, stb.


Íme a bemutató óra vázlata, leírása:


Összevont foglalkozató 2. csoport


  • A foglalkozás megnevezése: beszédfejlesztés és környezetismeret (4-6 csop.)/társadalmi ismeretek és gyakorlatok (8.csop.)
  • Társuló fejlesztési területek: írás-olvasás, számolás-mérés, életvitel és gondozási ismeretek, környezet és egészségvédelem.
  • A foglalkozás anyaga, típusa: Az időjárás, a levegő hőmérséklete és az öltözködés összefüggésének értelmezése.
  • Gyakorló, és új ismeretet átadó, szintenként egymásra épülő tananyag.
  • Foglalkozási forma: frontális, saját élmény, folyamatos egyéni differenciálás, megsegítés.
A foglalkozást vezeti: Katona Erzsébet gyógypedagógus, osztályfőnök.
Létszám: 5 fő (10-15 éves tanulók)


A foglalkozás menete

1. A nap elindítása Naptár, időjárás, hőmérő, óra leolvasása, étlap elolvasása, jelen lévők megbeszélé-se, a foglalkozás témájának megemlítése. Pontgyűjtő tálka kiosztása.

A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A csoport hagyományainak ápolása, biztonság, nyugalom, bizalmi légkör megteremtése. A figyelem koncentrációjának elősegítése, a kompetencia érzés fejlesztése. A pontgyűjtés lehetőségével, motiváció, némi verseny szituáció, az érdeklődés fokozására.A különleges élethelyzet miatti feszültség feloldása.
Módszerek, eszközök A piktogramok, naptárak, falióra, kültéri hőmérő, étlap. Műanyag tálka, számoló korongok.
Differenciálás A nem beszélő Gy. megsegítése a siker érdekében. A feladatokat jól teljesítő Gyermekek korongokat kapnak az egész foglalkozás alatt.


2. Önismeret, csoportkohézió erősítése A személyes adatokat tartalmazó névjegyek kihúzása, felolvasása, a csoport társ megnevezése. A feladat végén az évszaknak megfelelően a saját kártya rögzítése.

A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A személyi okmányok megnevezése (diákigazolvány, személyi igazolvány). A személyes adatok felismerése, gyakorlása. A társak adatainak felismerése, (emlékezés, figyelem, cselekvés) a személlyel társítása, megnevezés, a kártya átadása, személyes kontaktus lehetősége. A saját születési idő évszakhoz kapcsolódó rögzítése. A személyi okmányok fontosságának és szükségességének megerősítése. A saját adatok gyakorlása az önazonosság kialakítása, megerősítése. A fogyatékosság korlátainak megtapasztalása, a frusztrációs helyzet feloldási lehetősége.
Módszerek, eszközök: Kártya, születési és lakcím adatokkal. Szemléltető kép: Társadalmi Ismeretek és Gyakorlatok 1. témakör 2/2.
Differenciálás A nem beszélő Gyermekek számára a bemutatkozás lehetősége, a kommunikációs alternatívák gyakorlása, gátlások felszabadítása.


3. Az évszakok Az évszakok főbb jellemzőinek megbeszélése képek alapján, a születési hónapok hozzákapcsolása. Hangok az évszakokhoz kapcsolódóan. Az évszakok képeihez a megnevezések kirakása, a hozzá tartozó hónapok felsorolása, megnevezése.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A jelen állapot kiválasztása, és nyelvi játék, mondat bővítés az őszről. A legjobb (és jól kirakható) mondat felrakása a táblára. A képek alapján az egyes évszakok főbb jellemzőinek rögzítése, a születési hónappal összekapcsolása. A hangok alapján a megfelelő kép kiválasztása. Az évszakhoz tartozó hónapok neveinek, és számának felsorolása. A képhez kapcsolódó megnevezés kirakása.
Módszerek, eszközök: Mondat bővítés, kérdésekre a bővítmények kitalálása, kér-désre válasz, a szavak ismétlése, memóriában megőrzése. A legjobb mondat közös kiválasztása, a táblán betűkből kirakása. Egyéni megfigyelés, saját élmény, a hangok figyelése, értelmezése. Az írás-olvasás gyakorlása. Évszakokról nagy alakú képek, Az idő dem. tanári és tanulói tábla, Világunk hangjai kazetta, magnó, Ro-Mi mágnes tábla, betűk. Mágnes tábla, betűk, filc, papírlap
Differenciálás: Egyéni szinteknek megfelelő segítségnyújtás, sikerélmény, bíztatás, dicséret. Amennyiben szükséges a mondat felírása papírra, segítség látó-halló mód-szerrel.


4. Az évszakoknak megfelelő időjárás és a levegő hőmérséklete Visszatérés a reggel megfigyelt időjárási helyzetre, és az ősz főbb időjárási jellemzőire. A mért hőmérséklet beállítása a játékhőmérőn.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület Elképzelés alapján minden évszakhoz különféle hőmérsékletek beállítása. A megfigyelt hőmérséklet és az időjárás kapcsolatának megbeszélése, a játékhőmérőn egyéni beállítás, leolvasás. A számképek felismerése, a jelzőszalag húzása, az ellentétes mozgás megállapítása, egyéni cselekvéses szituáció. A fikcióval bonyolult gondolkodási műveletek végrehajtása. Számképek megnevezése, felismerése, is-métlés, gyakorlás.
Módszerek, eszközök: Ötletek alapján a beállítás, leolvasás gyakorlása. A hőmérséklet és az évszak, időjárás kapcsolatának elméleti síkon való összekapcsolása, az emlékek felidézésé-vel. Játékhőmérő, tanári dem. hőmérő, tábla, mágnes számok, papír számkártya.
Differenciálás Egyéni megsegítés, az ötletek díjazása, különlegességekre figyelem. Sikerélmény biztosítása, számkártya a nem beszélőknek. A tanári dem. eszköz használata megerősítésre.


5. Az évszakok, a hőmérséklet és a megfelelő öltözködés összefüggése Az évszakok és az öltözködés összefüggése, mikor, hogyan kell öltözködni. Kiindu-lás a jelenlegi öltözékből, a teremben, a reggel viselt ruhákból.

A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület Két gyermek öltözködik, ki kell találni milyen évszaknak megfelelően, öltözködtek, hány fok lehet, és milyen lehet az időjárás. A ruházat tulajdonságának megbeszé-lése, az egyes időjárási viszonyokhoz hozzárendelése. A ruhadarabok, testrészek megnevezése. Az egészség védelme, a betegség megelőzésének fontossága. Felelősség a saját ruházat kiválasztásában, a ruházat megfelelő viselésében. Esztéti-kus, praktikus, önálló öltözködés iránti igény megerősítése. Játékos (lehetőség szerint humoros formában) az öltözködés törvényszerűségeinek megtapasztalása, megfogalmazása, megérintése.
Módszerek, eszközök: Különféle ruhadarabok, paraván. Zenei aláfestés, Vivaldi: Négy évszak; (disco stílusban feldolgozva).
Differenciálás A nem beszélő Gyermekek szereplése, teljes érékű tevékenysége, önálló munka-végzés, siker megélése.


6. Összefoglalás, megerősítés, rendszerezés Az évszakok, hónapok felsorolása, megnevezése. Az aktuális hőmérséklet, öltöz-ködés és az időjárás megemlítése.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A várható változás az időjárásban, valamint az azt követő öltözködés sajátosságainak megbeszélése. Rajz (feladatlap) készítése. Egy-egy évszakot bemutat egy-egy gyermek. A táblán lévő képek segítségével összefoglalás, rendszerezés, a megnevezések közös, és egyéni hangoztatása.
Módszerek, eszközök: Rajz készítése a füzetbe: Őszi séta. (Ahogyan érkeztél az iskolába.)
Feladatlap: Őszi időjárás jellemzőinek felismerése, színezése; Környezetünk ősszel Az összefoglalás, rendszerezés, megerősítés. Az elvonatkoztatással, síkábrázolással, grafomotoros képességek fejlesztése, illetve segítségével az ismertek elmélyítése.
Fénymásolat: Beszéljünk: 10. oldal, Házi feladat környezetismeretből 1. osztály, 15-16.o. Rajz, feladatlap csak akkor, ha van rá elegendő idő!
Differenciálás Ha lesz rá idő, a Gyermekek fáradtságától függően rajz, vagy feladatlap egyéni és/vagy csoport szinten.


7. Jutalmazás, befejezés, a közös munka örömének kifejezése, megköszönése A foglalkozás végén közös éneklés az elfeslett csizmáról. (Anyám, édes…) A foglalkozás végén mindenki összeszámolja a pontokat, és kihirdetésre kerülnek a helyezettek, és jutalom édességben részesülnek.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A közösen végzett jó munkának dicsérete, kifejezése annak, hogy mindenki nagyon értékes munkát végzett ismételten. Az egyéni eredmények, és a csoportban végzett munka dicséretével a közösségi érzés erősödik, és ugyanakkor az egyén önbecsülése is megerősödik. Az ehető jutalom pedig nagyon fontos, a katarzis élmény után, megnyugvást, örömérzést okoz.
Módszerek, eszközök Táblára a nevek felírása, mellé a pontok száma, relációs jelekkel a több jelölése, sorrend számozása. Egy dobogó felrajzolása és a nevek felírása után a jutalmazás. Színes kréta, fatábla, cukor, ropi.
Differenciálás Mindenki kap jutalmat!


"A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra."

 Joseph Joubert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése